Szórakoztató irodalom
Zágonyi Mónika: Rezgések
Olyan volt az esti szél, mint egy gyengéd selyemsál, ami lágyan körülölel, és az érintésével hol kellemesen hűsít, hol melegít. Ez az érzés hozzájárult ahhoz a kellemes hangulathoz, amilyenben már aznap reggel találtam magam; a szokásos kávéscsészémmel a kezemben…
Szovay Barbara: Terézvárosi csoda
Feczke Alfréd a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb középszerű írónak volna nevezhető, ha bárki arra vetemedne, hogy valamiféle titulussal illesse őt a tevékenységi körén belül; legalábbis ez az…
Galaczi Zsuzsánna: Keljél fel szépen, kis Balázs!
Azé az ember egy érdekes folyamat…igen, igen, jól láttad, ne olvasd újból! Hát például azé, me itt vagy mondjuk pont te! Úgy e, amikor megszülettél, ügyes, kicsi, életerős gyermek vótál, s sok dolgot nem…
Vég Márton: A szentmagyarfalvai elixír
Éjszaka bekerítették az orosz csapatok Szentmagyarfalvát. A stratégiai fontosságú helységet a 2. Tóth Endre gépesítetlen lövészszázad 38 megmaradt katonája…
Lukács Márta: „Ahogy volt, úgy volt”
– Térdzoknit akarok! Utálom a bokazoknit!
A barátnőim mind térdzokniban járnak. Csak én hordok gumi nélküli bokazoknit. – Egészséges – mondja anyám. „Lecsúszik, gyűrődik, ronda” – gondolom én…
Kondra Katalin: Az a vonat már elment
Vannak dolgok, amik a lábunk előtt hevernek, majd kiszúrja a szemünket mégse vesszük észre, mert mi épp egy másik dolog után rohanunk, valami után, ami lehet nem is nekünk való.